2013. március 28., csütörtök

Tudnivalók a tetőtér szigeteléséről


A tetőtér a legtöbb családi házban kihasználatlan, annak ellenére, hogy nemcsak az elfeledett kacatok raktárhelyiségeként lehetne használni, hanem a tető megfelelő hőszigetelésével komfortos lakótér is kialakítható belőle. A tetőtér megfelelő hőszigetelése persze nem csak akkor fontos, ha lakhatásra alkalmassá kívánják tenni, a tetőtér szigetelése a ház egészének hőháztartását meghatározza. A tetőtér hőszigetelése nem annyira bonyolult feladat, és akár tapasztalt szakember közreműködése nélkül is elvégezhető, amennyiben az ingatlantulajdonos betart pár fontos aranyszabályt.

A tetőtér szigetelésének lényeges eleme a tetőfelület hőszigetelésének megoldása, amely művelet során tulajdonképpen a szarufák és a gerendák közötti tereket, réseket szigetelik. A hőszigeteléssel nem érdemes spórolni, hiszen akkor lesz jól szigetelt a tetőtér, ha minél vastagabb az elhelyezett szigetelőanyag. Tetőtér szigetelése esetén ne is gondoljanak 18-20 cm-nél vékonyabb szigetelőanyagra, hiszen a szigetelőanyag kispórolása később többszörösen visszaüt a fűtésszámlák során. Amennyiben megfelelően szigetelik a tetőteret, rengeteg energia spórolható meg, télen a gázszámla, nyáron a klímaberendezések használata csökkenthető.
Tetőtér szigetelése
A tetőtér hőszigetelése során népszerű anyag az ásványgyapot, esetleg üveggyapot. Ezek a hőszigetelő anyagok tekercselt formában kaphatók, méretre igazításuk, valamint formázásuk rendkívül egyszerű. Az ilyen tekercselt formában kapható hőszigetelő anyagokat legegyszerűbben egy szimpla fafűrész segítségével lehet darabolni, speciális eszközök nem kellenek hozzá. Értelemszerűen akkora darabot kell vágni belőle, amekkora felületet el kell látni hőszigeteléssel, bár a tökéletes szigetelés érdekében a tekercselt anyagoknál érdemes ráhagyni 2-3 cm-t, hogy igazán tökéletes legyen a szigetelés minősége. Nagyon fontos, hogy a szigetelőanyagot hézagmentesen telepítsék, ellenkező esetben ugyanis párásodni fog az anyag, ami nagyban rontja a hőszigetelési tulajdonságot.

Egyes szigetelőknél a bőrirritáció miatt érdemes védőkesztyűt húzni a munkálatok során, de ha minden biztonsági és használati utasítást betartanak, akkor otthon, házilag is elkészíthető a tetőtér professzionális hőszigetelése.

2013. március 21., csütörtök

Az XPS hőszigetelő lapok előnyei


Az XPS-t, azaz extrudált polisztirol hab lemezt elsősorban az épületek lábazatának, pincéinek szigetelésére alkalmazzák. Az utólagos szigetelési munkák során sok esetben csak a külső falakat borítják be polisztirollal, a lábazatról azonban megfeledkeznek. Pedig itt is sok hő távozhat a házból, sőt, minél jobb hőszigeteléssel lettek a falak ellátva, annál erőteljesebb hőhíd jelentkezhet a fal és a lábazat kapcsolódási pontjainál. Ez a nedvesség, a pára lecsapódásához vezethet, amely roncsolhatja a padlóburkolatot, gombásodást, penészesedést idézhet elő.

Az XPS polisztirol esetében zárt anyagról beszélhetünk, amelyeknek nedvességfelvétele szinte nem létező (mindössze 0,2–1,0 V%). Éppen ezért képes rendkívül hatékonyan ellenállni akár a tartós nedvességhatásnak is, ez nem befolyásolja negatívan hőszigetelő képességét. Az XPS a talajvízbe akár 3 méter mélyen is belemerülhet károsodás nélkül, így az aljazat szigetelésére sokkal jobban megfelel, mint az expandált polisztirolhabok.
XPS lapok
Szintén fontos, hogy eközben mechanikai tulajdonságai sem változnak. Ez azért nagyon lényeges, mert az XPS másik meghatározó jellemzője terhelhetősége, mely ideálissá teszi az épületek lábazatánál történő alkalmazásra. A zárt cellás polisztirol jellemzően nagy nyomásoknak tehető ki károsodás nélkül, így kiválóan védi az erősebb mechanikai hatások, ütések ellen is a vízszigetelést.

Mivel mechanikai tulajdonságai tartósak, valamint víz- és ütésálló, igen gazdaságos megoldást, megtérülő befektetést is jelent, mivel hosszú távon sem szorul cserére, funkcióját hatékonyan látja el az épület teljes élettartama során.

Tűzvédelmi szempontból is ideális megoldás, mivel a hagyományos polisztirolhoz hasonlóan az XPS is kizárólag égésgátló anyagokból készül. Az égés csak akkor indul be, ha nyílt lángnak tesszük ki az anyagot, ha azonban azt elvesszük, az anyag önoltóként viselkedik. Az extrudált polisztirol ellenáll a hagyományos építőanyagok – például mész, gipsz vagy cement – és keverékeik esetleges káros hatásainak is.


2013. március 14., csütörtök

A hungarocell hőszigetelő lap előnyei


Napjainkban Magyarországon a hungarocell, más néven a polisztirol vagy dryvit hőszigetelő rendszerek a legépszerűbbek közé tartoznak, számos előnnyel rendelkeznek, amelyek miatt a szakemberek előszeretettel ajánlják és alkalmazzák őket. Több néven is ismerik az ilyen típusú rendszereket, de mind ugyanazt a típust takarja. Jellemzően födémek, tetők, épülethomlokzatok hő- és hangszigeteléséhez is alkalmazzák.

A polisztirol hőszigetelést általában utólagos szigetelésnél szokták alkalmazni, mivel nem csak hatékony, de emellett esztétikus is. Rosszul szigetelt épületeknél sokszor tapasztalható jelenség, hogy a hideg szinte sugárzik a falakból – ez azért van, mert a ház melege ilyenkor a középpontjában összpontosul. A hungarocell ezt a jelenséget képes teljesen megszüntetni, ezzel jelentős mértékben csökkenteni. Ez persze kétoldalú tulajdonság, így nem csak télen tartja benn a meleget a házban, de nyáron is segít kellemesen hűvösen tartani a házat.

Az ezerarcú hungarocell
Egyik legjelentősebb tulajdonsága a polisztirol szigetelésnek, hogy ún. „lélegző falakat” teremt, azaz egyáltalán nem akadályozza a páraátáramlást. Ez annak köszönhető, hogy kiváló áteresztőképességgel rendelkezik, a pára képes a helységből diffúziós úton távozni. A rosszul szigetelt házakban, ahol a nyílászárók viszont tökéletesen zárnak, a pára nem képes megfelelően eltávozni, kicsapódik a falakon, ez pedig könnyen gombásodáshoz, penészedéshez vezethet. A vizsgálatok alapján a polisztirol szigetelés semmilyen térelhatároló felületen nem akadályozza a páraáramlást.

Ugyancsak nagy előnye a hungarocellnek tűzállósága, mivel az ilyen típusú termékek előállítása során kizárólag égésgátló anyagokat használnak fel. Az anyag csak akkor ég, ha közvetlen nyílt lángnak tesszük ki, de ha az égéshőt elvesszük, önoltóan viselkedik. Mivel az ilyen típusú szigeteléseknél minden esetben alkalmaznak valamilyen fedőréteget is, annak a veszélye is minimális, hogy nyílt lánggal érintkezzen. A tűzveszélyességi vizsgálatok alapján a polisztirol a nehezen éghető kategóriába sorolható.

Polisztirol szigetelőrendszer alkalmazásával természetesen jelentős megtakarítás is elérhető, az utólagos szigetelés beruházása is néhány éven belül megtérül, ez idő alatt pedig az állandó kiadások mérséklődnek és az épületben élők komfortérzete is jelentősen megnő.

2013. március 12., kedd

Mennyi idő alatt térül meg a hőszigetelés?

Sok épületnél probléma, hogy építésekor nem szigetelték megfelelően. Ez nyilvánvalóan azért problémás, mert az ilyen házak felfűtéséhez a hideg téli hónapok során sokkal több fűtőanyag, tüzelő szükséges, mint a megfelelően szigeteltekéhez, ez pedig tetemes költségeket teremt a tulajdonosok számára. Sok esetben akár a pénz 40 százaléka is megtakarítható lenne.

A legtöbb épület utólagos szigetelése a szakemberek számára gyorsan elvégezhető rutinmunka. Mégis, sokan ódzkodnak tőle, mert egyszerre nagyobb beruházást jelent. Fontos tehát tudni, hogy mennyi idő alatt térül meg a pénz, amelyet rááldozunk a szigetelésre.

Hőszigetelés
Az első tényező, melyet ennek kiszámolásához meg kell határoznunk az, hogy mennyibe kerül majd a beruházás. Ehhez természetesen nem elég azt tudni, hogy milyen mennyiségű és típusú szigetelőanyagra lesz szükségünk. A költségekbe ugyancsak beleszámít majd a szigetelést végző szakember munkadíja, illetve az egyéb felhasznált segédanyagok ára. Ezek például a hőszigetelést védő réteg, a ragasztó, a szükséges állványzat lehetnek. Mindez valószínűleg több százezer forintos beruházást jelent majd egy hagyományos téglaépület esetén, ami egyszerre persze soknak hangzik, de elég belegondolni, mennyit fizetünk ki decemberben a távhőszolgáltatók felé vagy tüzelőre.

A szigetelési munkálatok megkezdése előtt természetesen érdemes szakemberrel, energetikussal kiszámoltatni, pontosan mennyit és milyen hosszú idő alatt faraghatunk le a költségeinkből. Ha már tudjuk, mennyibe kerül majd a beruházás, hogy mennyi energiát fogyaszt jelenleg az épület és megadjuk annak alapvető adatai – alapterület, falvastagság, építőanyag stb. –, ezt könnyedén kiszámíthatjuk.

Átlagos méretű családi házak esetében a 8 centiméter vastag utólag felrakott hőszigetelés mintegy 2,5–2,7 év alatt térül meg. Minél vastagabb szigetelést rakunk fel, az anyagköltség annál drágább lesz, tehát a megtérülési idő is hosszabb, 12 centiméter esetén például akár négy év is lehet. Észben kell azonban tartani, hogy a beruházás mindenképpen visszahozza az árát hosszú távon, legfeljebb néhány év alatt.