2013. június 27., csütörtök

Megtérül-e a hőszigetelés?


Sok háztartásnál fel sem merül megoldásként a hőszigetelés lehetősége, mivel az ott élők nem is sejtik, milyen előnyökkel járhat ez a hosszú távú befektetés. Van, akinek nem zavarja a komfortérzetét a hőveszteséggel járó hűvösebb levegő, másnak a pénztárcája engedheti meg a kicsapongást.

Azonban bármi is legyen, a hőszigetelés ma már több, mint rezsicsökkentő opció; amellett, hogy csökkenti a fűtött helyiségek hőveszteségét és ezáltal a költségeinket is, még a környezetszennyezés redukálásában is szerepet játszik. A hibátlanul kivitelezett hőszigetelés segítségével csökken az épület károsanyag-kibocsátása, a belső terek hőingadozása és megszüntethetővé válnak a hőhidak.
Nincs hűvös, nincs penész, nincs magas rezsi.


Azonban kérdés, mennyi idő alatt térülhet meg ez a befektetés?

A pontos számoláshoz nem elég csak egy tényezőt figyelembe venni, ilyenkor látni kell, hogy mennyibe kerül maga a szigetelés és hogy mennyi volt a korábbi rezsiköltség.

A hőszigetelés ára széles skálán mozoghat, a munkadíj és a szigetelőanyagok mellett kalkulálni kell a szükséges segédanyagokkal is (mint a védőréteg, a fólia, a dübelek vagy az állványzat). Ha összeszámoltuk a régi rezsiköltséget és meg tudjuk határozni az újat, akkor végezhetünk egy számolást: mekkora a különbözet a számlák között, és hány hónapra osztható le ez alapján a hőszigetelés ára.

Fontos azonban leszögezni, hogy a hőszigetelés egy bizonyos idő elteltével egészen biztosan megtérül, azonban nem mindegy, hogy ez mennyi időt jelent. A megtérülés lehet néhány év, de akár néhány évtized is, hosszú távon gondolkodva viszont megéri befektetni, hogy az energiára fordított összeg csökkenjen és optimalizált legyen a ház fogyasztása.

2013. június 20., csütörtök

A többdimenziós hőáramlás


Az egyik komoly probléma, amivel hőszigeteléskor találkozhatunk, az az a többdimenziós hőáramlás, vagyis a hőhidak kialakulása.

Ez a folyamat nemcsak a régi, hanem az új építésű házak esetében is előfordulhat, ráadásul az egyik fő kiváltója a beltérben kialakuló penészfoltoknak. A hőhidaknak tulajdonképpen azokat a felületeket nevezzük, amik eltérő hőmérséklettel rendelkeznek a környező felületektől.

Kialakulásának kedvez az, ha az épület geometriája nem megfelelő, ha különböző tulajdonságú építőanyagokat helyeztek egymás mellé, ha hibásan illesztették össze a szigetelés elemeit vagy ha nem tökéletes a nyílászárók szigetelése.



A hőhíd közelében lehűl a levegő és a hőmérséklet rendkívül gyorsan a telítettségi pont alá csökken. Gondoljunk csak az ajtóra, ami alul „húz”: télen becsukjuk, és hiába a kellemes benti hőmérséklet, ha odatesszük a nem látható réshez a kezünket, azonnal megérezzük a kinti hideg levegőt.

Ilyen esetekben pára keletkezik, és ha a páratartalom egy bizonyos pont fölé kúszik, akkor ezek a pontok vizesedni kezdenek. Legyen szó ablakok, ajtók alatti és feletti részekről (áthidalók, küszöb), sarkokról vagy a padlóról, könnyen előfordulhatnak ott hőhidak és ezáltal megnő az esély a penészedésre is.

Penész az állandó nedvesség miatt keletkezik, ez pedig amellett, hogy károsíthatja a falakat, a lábazatot vagy a bútorokat, még élettani problémákat is okozhat. A levegőbe kerülve a penész asztmát és allergiát okozhat a beltérben élőknél.

Ahhoz, hogy a hőhidakat meg tudjuk előzni, célszerű hőkamerás vizsgálatokat végezni a szigetelési, átalakítási munkálatok előtt.

2013. június 14., péntek

Melyek a leghatékonyabb hőszigetelő anyagok?


A hőszigetelés során az a legfontosabb, hogy a kültéri és a beltéri hőmérséklet között fellépő hőközlést a lehető leghatékonyabban gátoljuk, ezt pedig napjainkban többfajta módszerrel és többfajta elemmel érhetjük el.

Léteznek hőszigetelő anyagok és olyan hőszigetelő képességgel rendelkező szerkezetek, amiknek alkotóelemei nem feltétlen rendelkeznek hőszigetelő tulajdonsággal. Utóbbira kiváló példa a (modern) ablak, amely szerkezeti kialakítása révén képes a hőszigetelésre, sőt, az utóbbi években egyre jobb eredményeket ér el.

Vannak azonban hatékonyabb és megtérülés szempontjából is jobb hőszigetelési lehetőségek. A témában jártas gyártók rendkívül sok kísérletet végeztek, azonban újra és újra visszatértek ahhoz az alapvetéshez, hogy a levegőnél nincs jobb hőszigetelés. Az volt már csak a kérdés, hogy a levegőt miképp lehet rácsomagolni az adott épületre, így csökkentve a gyártási költségeket és növelve a hatékonyságot.

A leggyakoribb hőszigetelő-típus az expandált vagy extrudált polisztirol hablemez, a kőzetgyapot, az üveggyapot, a poliuretán hab vagy a fagyapot lemez. Ezek az anyagok képesek arra, hogy cellákba, rostokba zárva a levegőt felhasználják annak előnyös tulajdonságait. Mindegyik anyag másképp hat és piciben más a működési elve, azonban az alap mindegyik esetben ugyanaz.

A legolcsóbb homlokzati hőszigetelésnek az expandált polisztirol számít, a legjobb szigetelőképességgel ugyanakkor az üveggyapot rendelkezik, mivel könnyű, remekül alakítható és nem is terheli meg a szigetelendő felületet. A tetőtéri szigeteléseknél leginkább üveggyapotot, a homlokzatoknál a polisztirolt használják.

2013. június 6., csütörtök

A hőhíd kialakulása és veszélyei


Hőszigeteléskor számos olyan tényező van, amelyet figyelembe kell venni ahhoz, hogy a beruházást ne kelljen rövid időn belül újra megismételni vagy további pénzt költeni rá. Bár a megfelelő szigetelés gyorsan, már néhány év alatt megtérülhet, ha hiba csúszik a kivitelezésbe, az azonban kellemetlen pluszköltségeket vonhat maga után, rontja a hatékonyságot.

Az egyik leggyakrabban előforduló jelenség, amely a rosszul szigetelt házaknál, lakásoknál jelentkezik, a hőhidak megjelenése. A hőhíd lényegében azt jelenti, hogy az épület bizonyos pontjai hidegebbek a többinél. Ezt okozhatja a szigetelés hiánya vagy az utólag, rosszul beépített hőszigetelés is, például az, hogy rések maradnak a szigetelőlapok között. A falak természetes hőáteresztése, de akár az épület tájolása is közreműködhet a hőhidak kialakulásánál.


Ha egyes pontok a lakáson belül hűvösebbek, ott bizonyos páratartalom felett a nedvesség kicsapódhat, ez pedig rövid úton a penész megjelenéséhez, a gombák megtelepedéséhez vezethet. Ezek nem csak esztétikailag hátrányosak, hosszú távon a falakban, bútorokban is komoly károkat okozhatnak, nem is beszélve negatív élettani hatásairól. A levegőben található penész az asztma vagy allergia kialakulását is elősegítheti.

Ilyenkor megoldást jelenthet a páratartalom szinten tartása, a páramentesítés is, azonban ha biztosra akarunk menni, a szigetelést kell hibátlanul beépíteni. A szakemberek hőkamerákkal fel tudják mérni, a ház melyik részén alakulnak ki hőhidak, így már előre tudni fogják, hol kell komolyabban odafigyelni a szigetelésre, hogy az mindenhol egyenletesen védje az épületet. Éppen ezért nem feltétlenül ajánlott a munkák házilagos, saját kezű elvégzése, mert ha magunk állunk neki a szigetelésnek, szándékolatlanul is kisebb hibákat véthetünk, amelyek azonban később komoly problémákat okozhatnak.

A hőhidak teljes kiküszöbölése persze szinte lehetetlen, meg lehet azonban úgy oldani a szigetelést, hogy ez – szem előtt tartva a páratartalmat – ne vezessen a penész megjelenéséhez.