Sok háztartásnál fel sem merül
megoldásként a hőszigetelés lehetősége, mivel az ott élők nem
is sejtik, milyen előnyökkel járhat ez a hosszú távú
befektetés. Van, akinek nem zavarja a komfortérzetét a
hőveszteséggel járó hűvösebb levegő, másnak a pénztárcája
engedheti meg a kicsapongást.
Azonban bármi is legyen, a
hőszigetelés ma már több, mint rezsicsökkentő opció; amellett,
hogy csökkenti a fűtött helyiségek hőveszteségét és ezáltal
a költségeinket is, még a környezetszennyezés redukálásában
is szerepet játszik. A hibátlanul kivitelezett hőszigetelés
segítségével csökken az épület károsanyag-kibocsátása, a
belső terek hőingadozása és megszüntethetővé válnak a
hőhidak.
Nincs hűvös, nincs penész, nincs
magas rezsi.
Azonban kérdés, mennyi idő alatt
térülhet meg ez a befektetés?
A pontos számoláshoz nem elég csak
egy tényezőt figyelembe venni, ilyenkor látni kell, hogy mennyibe
kerül maga a szigetelés és hogy mennyi volt a korábbi
rezsiköltség.
A hőszigetelés ára széles skálán
mozoghat, a munkadíj és a szigetelőanyagok mellett kalkulálni
kell a szükséges segédanyagokkal is (mint a védőréteg, a fólia,
a dübelek vagy az állványzat). Ha összeszámoltuk a régi
rezsiköltséget és meg tudjuk határozni az újat, akkor
végezhetünk egy számolást: mekkora a különbözet a számlák
között, és hány hónapra osztható le ez alapján a hőszigetelés
ára.
Fontos azonban leszögezni, hogy a
hőszigetelés egy bizonyos idő elteltével egészen biztosan
megtérül, azonban nem mindegy, hogy ez mennyi időt jelent. A
megtérülés lehet néhány év, de akár néhány évtized is,
hosszú távon gondolkodva viszont megéri befektetni, hogy az
energiára fordított összeg csökkenjen és optimalizált legyen a
ház fogyasztása.